Blog - A Vajdasági Magyar Szövetség videóban köszöntötte a polgárokat a városnap alkalmából

Előző két évben a szövetség még színvonalas művelődési műsorral ünnepelte Zombor város napját. A járványügyi helyzet miatt úgy döntöttek, hogy az idén Pribilla Attila segédpolgármesternek, a VMSZ zombori helyi szervezete elnökének, videóra felvett ünnepi köszöntőjével emlékeznek meg a jeles alkalomról.

Zombor – A Nyugat-bácskai magyarság központja

A települést 1360-ban Chobor Szent Mihály alakban említették, mint a Czobor család egykori birtokát. 1478-ban a Czoborok a török veszély ellen erődítményt építettek birtokukra. 1541-ben a török elfoglalta a várost, lakosságát elhurcolta. Helyükre szerbek települtek. A város 1687-ben szabadult fel a török alól. Még abban az évben bunyevác betelepülők, majd szerb határőrök érkeztek ide. Ekkor Zombor tipikus határőrváros lett, élén a kapitánnyal. Határőrei részt vettek az 1691. évi szalánkeméni csatában. 1697. szeptember 11-én a zentai csata alatt török portyázók támadták meg, de a lakosság visszaverte őket. Ennek emlékére a városban 21 órakor harangoznak. Az 1699-es karlócai béke után a város újra fejlődésnek indult, járási központ, majd 1717-ben katonai határőrvidék központja lett. 1745-ben a bácsi vármegye része lett, és elveszítette kiváltságait. 1749-ben hosszas küzdelem és 150.000 aranyforint befizetése után Mária Terézia szabad királyi várossá emelte. 1802-ben Bács-Bodrog vármegye és így a kincstári jószágigazgatóságnak is székhelye lett. 1763-ban építtette gróf Grassalkovics Antal kir. udvari kamarai elnök a kincstári adminisztrációs épületet. A szabadságharcban a város élénken részt vett, azonban 1849. február 11-én a felkelt szerbek elfoglalták, a vármegyeházát feldúlták, levéltárát legnagyobbrészt elpusztították. A világosi katasztrófa után Zombor is csöndes megadással élte napjait. Az aradi golgotán vérzett el Zombor szülötte, a tizenhármak egyike: Schweidel József tábornok is. A város a trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zombori járásának központja is volt. 1941 és 1944 között Zombor az egész Bácskával együtt ismét Magyarország része lett. Visszaállították az 1920 előtti közigazgatás területi beosztását: Zombor Bács-Bodrog vármegye és a Zombori járás székhelye lett. 1944-ben a szerb megtorlásnak 5650 helyi lakos (németek és magyarok) esett áldozatul.

Zombor (szerbül Сомбор / Sombor) ma város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.

Zombori szerbek

Szerb-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.