Nevezetességek, látnivalók

Az új vármegyeháza épületét az egykori vásárhelyen, az ún. Pandúr-szigeten építették fel Bauer Anton tervei alapján. 1802 és 1808 között készült el, míg a belteret 1809-ben rendezték be. A hivatalokon és üléstermeken kívül itt kaptak helyet a hivatalnokok lakásai, a börtön, később a vármegye történelmi társulata és egyéb körök, szervezetek is. Az udvaron álltak az istállók, a földszinten pedig a kocsma (ismert volt, hogy az összegyűlt uraság az 1830-40-es években előszeretettel múlatta idejét a Vármegyeházán kártya, bor és zeneszó mellett egész hajnalig). A háromszintes, klasszicista épület főhomlokzatának rizalitján volt Bács-Bodrog védőszentjének, Szent Pál apostolnak a szobra. 1880-ban átépítési és bővítési munkálatok folytak Pártos Gyula tervezésével. A kupola a velencei Santa Maria della Salute mintájára készült.

1905-ben a megyeháza előtti téren emlékművet állítottak Schweidel József honvdtábornoknak. Az alkotás azonban 13 évvel később eltűnt, és soha nem találták meg.  "A tér elején van, díszes vasrácscsal körűlvéve, Schweidel József, Zombor szülötte, aradi vértanú érczszobra, a nemrég elhúnyt Mátrai Lajos, budapesti szobrász művészi alkotása. Országos adakozásból a Schweidel-szoborbizottság állította. Leleplezése országos ünnepség keretében, a magyar törvényhozás küldöttségének jelenlétében, 1905 május 18-án, a vértanú születésnapján, történt. A szobor fölírata: SCHWEIDEL JÓZSEF. 1849. Országos gyűjtésből állította a Schweidel szoborbizottság1905. május 18-án. Ez volt az országban az első önálló aradi vértanú-szobor." - olvasható az 1909-ben megjelent Magyarország vármegyéi és városai című monográfiában.

A régi Megyeháza tanácstermében található Eisenhut Ferenc Zentai csata c. festménye (1896), mely ma Szerbia legnagyobb olajfestménye, 7x4m. A zentai csata, 1697. szeptember 11-én a török hódoltság alatti magyarországi területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt, amelyben a szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a jelenlevő II. Musztafa szultán seregén. A Zentai csata festményét Eisenhut Ferenc kevesebb, mint egy év leforgása alatt festette meg Münchenben, a Zentán és Bécsben végzett előtanulmányok után. 

Látogatás bejelentése a +381 25 434 350 telefonon történik.

 "A Szent Háromság és Szent György-tér, valamint a Gromon és Vojnits István utczák között van a nagy, négyszögű udvart bezáró emeletes városháza, a két térre nyíló kapukkal. Ennek a helyén volt az ősi Czobor-vár, majd a török uralom után gróf Brankovics János kapitány kastélya. A mostani épület éjszaki részének alapkövét Redl Ferencz, kincstári adminisztrátor 1749-ben tette le. Jóval később három ízben is folytatták a másik háromnegyedrész építését, mígnem teljes mai alakjában 1844-ben készűlt el. A főhomlokzat a Szent Háromság térre néz. Itt van az árkádos főkapu. Fölötte a nagy gyűlésterem oszlopos erkélye. Hazafias ünnepek alkalmával (pl. márczius 15-én) onnan hangzanak le a szónokok beszédei. E fölött emelkedik a vasrács-erkélyes torony, az önkéntes tűzoltók őrtornya, honnét csengetéssel, s a városrészek számának megfelelő lövésekkel jelzik a tűzeseteket. A földszinten köröskörűl bolthelyiségek vannak." - írta Trencsény Károly a Magyarország Vármegyéi és Városai című kötetben egyor.

Zomborban az első nyilvános színelőadást 1779-ben tartották a Napóránál levő piac területén. Csak az előadásoknak szentelt épület létrehozása sokáig váratott magára. Zombor polgárai 1879-ben színházi részvénytársaságot hoztak létre, amelynek megbízásából felépíttették a színházat. Az épületben az első előadást 1882. november 25-én mutatták be ünnepélyes keretek között. Ettől kezdve a színház Zomborban állandó jelleggel működött. 1946-ban alakult a professzionális színtársulat, amelyből 1952-ben a Népszínház létrejött.

A Városi Múzeum intézményét a Bodrog Megyei Történelmi Társulat céljaira hozták létre 1883-ban. A múzeum tárgyai között legnagyobb értéket a Történelmi Társaság anyagai, illetve Frey Imre adományából származó műkincsek és érmék képviselnek.

A Kis Könyvtár 1883-ban épült, és 1944 előtt a Magyar Olvasókör épülete volt, ma pedig a Bieliczky Károly Városi Könyvtár gyermekkönyvtár tagozata.

Az óvárostól a Csonoplya felé vezető úton találhatjuk a Kronich-palotát. A közvélekedés szerint ez a város legszebb épülete. A palotát a Kronich család építette a huszadik század elején eklektikus stílusban. A század közepén fekete események kapcsán került a figyelem központjába, ugyanis ez az épület szolgált egyik fő helyszínül a partizánok kegyetlenkedéséhez, amelynek ártatlan magyar és német polgárok voltak az áldozatai.

A Szentháromság téren találjuk a Szentháromság plébániatemplomot, melyet a ferences szerzetesek emeltettek 1763-ban. A templom barokk stílusban épült, orgonával, értékes festményekkel és szobrokkal büszkélkedhet. Zombor 1749-ben a plébánia dísztermében kapta meg a szabad királyi városi adománylevelet és az alapszabályt, ezek a kiváltságlevelek a mai napig megtekinthetőek. Ha arra járunk, vessünk egy pillantást a kolostor falán látható napórára, amely az élet rövidségére hívja fel a figyelmet!

A Szentháromság templom rendházának falára 1852-ben került fel Csokor Jánosnak, a zombori tanítóképző iskola csillagászattal is foglalkozó igazgatójának kezdeményezésére a napóra és falfestmény, ami mára a város egyik nevezetessége.

Építését már 1828-ban elhatározta a hitközség; alapkövét azonban csak 1860-ban tették le. Több mint egy évtized alatt nagy nehezen tető alá került, de költség hiányában 1875-ben az építő-bizottság a munkálatokat megszüntette. Harmincz esztendeig állt úgy, omladozó, bemohosult falakkal az ú. n. "régi új templom", míg végre Császka György, volt kalocsai érsek bőkezűségéből a kéttornyos templom elkészült. 1905-ben, Szent István napján Várossy Gyula dr., akkor székesfehérvári püspök, ma kalocsai érsek, Zombor szülötte, szentelte föl. A zombori karmeliták temploma az egyetlen, amely a vajdasági templomok közül eredeti állapotában őrzi a magyar korona mását. Magyar jelképek szempontjából a legértékesebbnek a zombori karmelita templom számít, hiszen két tornya között Szent István szobra áll, a templombelső pedig bővelkedik magyar vonatkozású jelképekben. A főoltáron Szent István térdel a magyar korona elott, és imádkozik Szűz Máriához, valamint a magyar szentek is ott vannak az oltárnál lévő domborműveken: Szent László a baloldalon, Szent Imre a jobbon, valamint Szent Margit és Szent Erzsébet a főoltáron. A szerb hadsereg bevonulása után a második boltív mennyezeti képén a magyar címer helyére a karmelita címer került, a magyarok nagyasszonya, a jogar, és az országalma mellé, hiszen le kellett festeniük a nemzeti jelképet. A Szent István szobor, és korona azonban érintetlen maradt.

Herceg János író mellszobra a Bieliczky Károly Városi Könyvtár kertjében

Schweidel József honvédtábornok mellszobrát 2017-ben a Magyar Polgári Kaszinó udvarán avatták fel. Schweidel József 1796-ban Zomborban született, vezérőrnagyként végezték ki 1849. október 6-án. Haynau előbb kötél általi halálra, majd felesége könyörgésére kegyelemből golyó általi halálra ítélte annak ellenére, hogy az aradi bíróság kegyelemre javasolta. Schweidel Józsefnek a zombori megyeháza előtti téren állítottak emlékművet 1905-ben. Az alkotás azonban 13 évvel később eltűnt, és soha nem találták meg. Az új mellszobrot Mrákovits Péter zombori szobrász készítette. A Magyar Polgári Kaszinó épületét 2014–2017 között a magyar kormány támogatásával felújították, és a megújulás részeként kapott ismét szobrot a városban Schweidel József.