Az új vármegyeháza épületét az egykori vásárhelyen, az ún. Pandúr-szigeten építették fel Bauer Anton tervei alapján. 1802 és 1808 között készült el, míg a belteret 1809-ben rendezték be. A hivatalokon és üléstermeken kívül itt kaptak helyet a hivatalnokok lakásai, a börtön, később a vármegye történelmi társulata és egyéb körök, szervezetek is. Az udvaron álltak az istállók, a földszinten pedig a kocsma (ismert volt, hogy az összegyűlt uraság az 1830-40-es években előszeretettel múlatta idejét a Vármegyeházán kártya, bor és zeneszó mellett egész hajnalig). A háromszintes, klasszicista épület főhomlokzatának rizalitján volt Bács-Bodrog védőszentjének, Szent Pál apostolnak a szobra. 1880-ban átépítési és bővítési munkálatok folytak Pártos Gyula tervezésével. A kupola a velencei Santa Maria della Salute mintájára készült.

1905-ben a megyeháza előtti téren emlékművet állítottak Schweidel József honvdtábornoknak. Az alkotás azonban 13 évvel később eltűnt, és soha nem találták meg.  "A tér elején van, díszes vasrácscsal körűlvéve, Schweidel József, Zombor szülötte, aradi vértanú érczszobra, a nemrég elhúnyt Mátrai Lajos, budapesti szobrász művészi alkotása. Országos adakozásból a Schweidel-szoborbizottság állította. Leleplezése országos ünnepség keretében, a magyar törvényhozás küldöttségének jelenlétében, 1905 május 18-án, a vértanú születésnapján, történt. A szobor fölírata: SCHWEIDEL JÓZSEF. 1849. Országos gyűjtésből állította a Schweidel szoborbizottság1905. május 18-án. Ez volt az országban az első önálló aradi vértanú-szobor." - olvasható az 1909-ben megjelent Magyarország vármegyéi és városai című monográfiában.