A Vajdasági Magyar Szövetség videóban köszöntötte a polgárokat a városnap alkalmából

Előző két évben a szövetség még színvonalas művelődési műsorral ünnepelte Zombor város napját. A járványügyi helyzet miatt úgy döntöttek, hogy az idén Pribilla Attila segédpolgármesternek, a VMSZ zombori helyi szervezete elnökének, videóra felvett ünnepi köszöntőjével emlékeznek meg a jeles alkalomról.

A beszédében Pribilla hangsúlyozta, hogy a sok veszteség után most az a cél, hogy mielőbb legyőzzük a vírust. A város volt már hasonló helyzetben 1831-ben, még a kolera járvány idején. Zombornak akkoriban is fejlett egészségügyi szolgálata volt, ezért sikerült elkerülni, hogy minden lakott települést elérjen a járvány. Ennek ellenére nagyjából ezer ember, zömében fiatal és gyermek esett áldozatul. A járvány legyőzésének emlékére a Szentháromság téren obeliszket állítottak fel, a katolikus egyház, az ortodox egyház és a zsidó hitközség közös erőfeszítései nyomán.

Az aktuális helyzetben a zombori egészségügy megmutatta erejét és sikerült alacsonyan tartani a fertőzöttek számát, minden rászoruló a legmagasabb szintű egészségügyi ellátást kaphatta meg. Az Egészségház által szervezett oltás is kitűnő szervezettséggel és a polgárok nagy érdeklődése mellett zajlik jelenleg is. A kihirdetett szükségállapot elejétől kezdve pedig rengeteg önkéntes segített a VMSZ-en keresztül.

Rámutatott még, hogy bizakodásra ad okot a tény, hogy a közösségek ereje mennyire megmutatkozott a nehézségek idején is, az összefogás szüntelenül jelen van. Feladatukként jelölte meg ezeknek a közösségeknek az összefogását, az együttműködés körének a bővítését és a vajdasági magyarság érdekeknek az eddiginél is hatékonyabb érvényesítését.

Pribilla felhívta a figyelmet arra is, hogy a város a koronavírus idején sem állt le a fejlesztésekkel, több megkezdett projektet sikerült befejezni. A tervek között szerepelnek az infrastrukturális fejlesztések, további utak felújítása és a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása minden polgár számára a zombori önkormányzat területén.

Beszédében elmondta azt is, hogy Nyugat-Bácska magyarsága az idők során megélt és túlélt minden nehézséget, háborút, betegséget, migrációt. A kereszténységbe vetett hit, a közösségek életereje segítette a népet a megmaradáshoz.

Forrás: magyarszo.rs

Új és pontos feliratok jelzik a város nevezetességeit

Tavaly Zombor főutcáján, a Szent György-templommal szemben a Vakok és Gyengénlátók Országos Szervezete kihelyezett egy turistáknak szánt asztalt, amelyen a város legfontosabb nevezetességeit feliratozták és térképszerűen feltüntették az irányokkal együtt, hogy mindezek Zombor melyik részén találhatóak. A helyi jellegzetességek elnevezéseit két nyelven és Braille-írással is elolvashatták az érdeklődők a táblán, kihelyezésekor viszont téves fordításban feliratozták őket.

A Vajdasági Magyar Szövetség zombori helyi szervezetének kezdeményezésére ezt kijavították, és nemrégiben kihelyezték az új lapkákat. Most már pontosan és helyesen vannak feliratozva Zombor legfontosabb nevezetességei.

A helyi szervezet elnöke, valamint a város segédpolgármestere, Pribilla Attila hozzátette, hogy a város napja alkalmából érinthető, vagyis a vakok és gyengénlátók számára is élvezhető képeket, Milan Konjovic, Zombor valószínűleg legnevesebb festőművészének három műalkotását mutatják be. A zomboriak szeretettel hívják és várják a turistákat az év minden napján. A városban számos nevezetesség és páratlan vendégszeretet fogadja az érdeklődőket.

Forrás: magyarszo.rs Kép: Pribilla Attila fotója (facebook)

Emléktáblát avattak Zomborban Kiss Lajos zenetudós emlékére

Az emléktábla elhelyezése a Kiss Lajos Néprajzi Társaság, a Magyar Nemzeti Tanács és a zombori Magyar Polgári Kaszinó közös szervezésében valósult meg. Kiss Lajos 1900-ban született Zomborban.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerző szakának elvégzése után Belgrádban dolgozott karnagyként, majd az újvidéki zenekonzervatórium igazgatója, 1945-től pedig a Győri Állami Konzervatórium és a Győri Filharmonikus Zenekar vezetője volt. 1950 után a Magyar Népzene Tára kiadványsorozat szerkesztője, és tudományos kutatója lett.

A zombori Magyar Polgári Kaszinó vezetőségének régi álma teljesült az emléktábla felhelyezésével.

A rendezvényt Csonka Ferenc, Halmos Béla-vándordíjas prímás hegedűjátéka és a horgosi Bartók Béla Művelődési Egyesület asszonykórusának fellépése tette még ünnepélyesebbé.

Dr. Kiss Lajos zombori emléktábláját a topolyai származású Dudás Sándor szobrászművész készítette.

 

Fotó: https://pannonrtv.com/

Borfesztivált tartottak

Első alkalommal rendeztek borfesztivált a zombori városháza udvarán. A rendezvényen 30 szerbiai és magyarországi kiállító vett részt. A járványhelyzet ellenére mind a borászok, mind az odalátogatók nagyon jól érezték magukat.

A VajdaságiRTV tudósított is az eseményről.

A Zombori Történelmi Levéltár lett a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület idei győztese

A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület 2011-ben alakult. Célja, hogy összefogja a családfakutatókat, akik egymást is segíthetik a felmenőik keresése során. Magyarországon nem annyira egyszerű a családfakutatás, mint azt gondolnánk: az elmúlt időkben nem tartozott a támogatott hobbik közé. A korábbi évtizedek, sőt évszázadok folyamán pedig számtalan olyan esemény következett be – például Trianon, török fennhatóság, tatárjárás –, melyek során rengeteg adat, oklevél, születési anyakönyv elpusztult vagy szétszóródott, ezért külföldre kell utazni. A 21. században jelentősen megkönnyítik a kutatást az internetes adatbázisok, amelyeknek köszönhetően kevesebbet kell utazni, sok esetben otthonról, kényelmesen keresgélhetünk az adatok között. Ám nem minden érhető el digitálisan, a levéltárazás ma sem kerülhető el. Az egyesület tagsága minden évben szavaz az elismerésről.

A kategóriák idei díjazottjai:

Belföld - Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár (Mózessy Gergely levéltárvezető)

Külföld - Történelmi Levéltár, Zombor (Borislava Ristivojević igazgató)

Online - Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár e-kutatása (Dr. Lakatos Andor levéltárvezető).

„A Zombori Történelmi Levéltár a Vajdaságban, Szerbiában működik. Mint határon túli intézményt sok magyar családkutató keresi fel, akiknek a gyökerei idevezetnek. Amikor egy családtörténésztől megkérdezik, hogy mitől jó egy levéltár, első helyen a segítőkészséget említi. Nyilván a családkutatás sikeressége nagyban múlik azon, hogy egy kutató milyen anyagokhoz juthat hozzá egy adott levéltárban. A Zombori Történelmi Levéltár is ennek köszönheti a népszerűségét a magyar kutatók körében. Mindig segítőkészek, türelmesek, az e-mailben feltett kérdésekre is gyorsan válaszolnak. A zombori levéltáros Makó Anasztázia nevét, mint magyar levéltárost külön kiemelik a MACSE kutatói, akik elsősorban hozzá fordulnak a kérdéseikkel és ő mindig készségesen és türelmesen megválaszolja azokat. Külföldi intézmények esetén hatványozottan fontos a bizalom, a személyes kapcsolat, a nyelvi támogatás és a személyes segítség biztosítása – írják honlapjukon a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület munkatársai.

 

Kép: Dr. Lakatos Andor, Makó Anasztázia és Borislava Ristivojević társaságában Fotó: https://www.facebook.com/csaladfakutatasMACSE/