Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban

A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Saját online áruházat nyitott a Kárpátia Borház

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

\"\"

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

 

Szerb, magyar és horvát kulturális sokszínűség - Hármas Találkozó Bezdánban

Tizenhatodik alkalommal tartották meg a Zombor melletti Bezdánban a híres Hármas Találkozót. A bezdáni csatornaparton megrendezett népünnepélynek idén is sok látogatója volt. A találkozó az évek alatt Nyugat-Bácska egyik legjelentősebb eseményévé nőtte ki magát.

A nyugat-bácskai település lakóinak nagy része kilátogatott a csatornapartra, hogy találkozzon rég nem látott barátokkal, körülnézzen a vásárban, egyen-igyon, és megtekintse a művelődési műsort.

Gazdag kínálat várta a látogatókat a kézműves kirakodóvásáron. Helyi egyesületek is bemutatták a hagyományos módon készült alkotásaikat.

A találkozó mindenekelőtt Szerbia, Magyarország és Horvátország kulturális sokszínűségét hivatott bemutatni. A műsor keretében szerbiai és magyarországi művelődési egyesületek is felléptek.

A kétnapos rendezvényt idén a Helyi közösség és a Bezdáni Hidak Polgárok Csoportja szervezte.

Forrás: pannonrtv.com                                             Fotó: Bognár Róbert (Pannon RTV)

Herceg Jánosra emlékeztek Zomborban

A 112 éve született Herceg János akadémikusra, íróra, műfordítóra emlékeztek a tegnapi nap folyamán, az író születésnapján. A Dunatáj Egyesülés szervezésében koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a városi Szent Rókus-temetőben, az elhunyt sírjánál.

Az eseményen jelen voltak Herceg János tisztelőin túl pályatársak is, akikkel jó viszonyt ápolt. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség tiszteletbeli elnöke, Dudás Károly író az egybegyűltekhez fordulva osztotta meg gondolatait az íróról. Méltatta nemcsak szakmai, de emberi nagyságát is, illetve beszámolt olyan közös történetekről, amelyek még nem lehettek ismertek a hallgatóság számára.

A költő, újságíró L. Móger Tímea Dudás Károly Nem éltünk gyöngyszigeten című kötetének, Herceg János emlékét megidéző, Szentkút utca hatvankettő című szövegéből olvasott fel részleteket. Többek között a következőt is:

„Annál szebben és pontosabban még nem fogalmazott senki, ahogyan Németh István fogalmazott Ima Tündérlakért című könyvében Herceg János teremtett világáról: Nem csinált más, folyton csak teremtett: egész munkásságával egy kisebbségi sorsba kényszerített néptöredékben próbálta megtartani a lelket. Amikor már semmink se marad, jégveréses időben meghúzhatjuk magunkat teremtett világának eresze alatt.”

Az emlékezés virágait az író sírján a Magyar Nemzeti Tanács, a VMMSZ, a Dunatáj Egyesülés, a Vajdasági Magyar Szövetség, a zombori Magyar Polgári Kaszinó és a Kuckó Gyermeksarok képviselői helyezték el.

Az íróval kapcsolatban fontos még megjegyezni, hogy nemrégiben kiosztásra került a Herceg János Irodalmi Díj, melyet idén Hász Róbert vehetett át eddigi életművének jelentőségének elismeréséül. A rangos díj ünnepélyes átadására az ősszel megrendezésre kerülő Dunatáji Herceg János Nap keretein belül kerül sor.

Forrás: magyarszo.rs             Fotó: Gyulavári József

Szent Flórián ünnepe Doroszlón

Május 4-én Szent Flórián, az árvizek és a tűzvészek ellen védőszent emléknapja volt, a doroszlói Önkéntes Tűzoltó Testület tagjai pedig az idei évben is ünnepi szentmisével és koszorúzással emlékeztek a védőszent emléke előtt.

Ft. Verebélyi Árpád esperesplébános, címzetes prépost prédikációjában imába foglalta a Testület tagjainak önzetlen, segítő tevékenységét, és áldást kért a működésére.

A doroszlói Önkéntes Tűzoltó Testület a hagyományokhoz híven megkoszorúzta Szent Flórián szobrát a Szent Imre Herceg temlpom előtt. Ezt követően Verebélyi atya megáldotta az emlékművet.

Az ünnepi szentmisén a Klemm Valéria vezette templomi kórus is részt vett.

Forrás: magyarszo.rs                       Fotó: Nyugat-Bácska Portál

Személyiségfejlesztő egyesület alakult Csonoplyán

Az idei nőnapon került megalapításra a csonoplyai JOY Személyiségfejlesztő és Edukációs Központ. Az egyesület alapító tagjai: Banda Irén pszichológus és pszichoterapeuta, dr. Karcher Károly neuropszichiáter, valamint Mirjana Lukač pszichológus és T. A. tanácsadó.

Az alapítók mellett az egyesület munkájában részt vesznek még más szakterületről érkező szakemberek is, mint például szociterapeuták és konduktív pedagógusok, de a vezetők önkéntesekre és praktikánsokra is számítanak, akik csoportos képzésen vesznek részt, ennek során logisztikai és menedzsmenti ismereteket is szereznek.

Az egyesület központjában lehetőség van a személyes és a csoportos munkára is. Az alapítok célja az, hogy erősítsék a közösséget a személyiségfejlesztés útján, ehhez pedig csoporttevékenységeket, tréningeket és képzéseket tartanak. Az egyesület pályázati pénzekből működik, az első projektjük pedig a pszichiátriai betegek családtagjait helyezte előtérbe, nekik próbálnak segítséget nyújtani és felkészíteni őket.

A szervezők másik célpontja a fiatalok: a középiskolások, egyetemi hallgatók, munkanélküli fiatalok, akiknek igyekszik segíteni, hogy megtalálják helyüket az életben. Ehhez önbizalom-erősítő és autogén tréningeket is biztosítanak.

A járványhelyzet miatt a JOY szakemberei egyelőre főként online rendeléseket tartanak, de hamarosan a székhely tágas udvarában is szabadtéri foglalkozásokat fognak tartani.

Forrás: magyarszo.rs                          Fotó: Facebook

Doroszlón a falu újratelepítésének évfordulóját ünnepelték

A Zombor melletti Doroszlón minden év április 5-én ünneplik a falu újratelepítésének évfordulóját. A hagyományos módon a felállított emlékkeresztnél lett volna az idei műsor, azonban a vírushelyzet miatt nem sikerült megtartani. Ehelyett egy írással emlékeztek meg a helyiek az évfordulóról, melyet a Nyugat-Bácska Portál nevű weboldalon tettek közzé. A szöveg az idei megemlékezés védnökének, Móger Timeának és a Kuckó Gyermeksarok elnökének tollából származik.

A falu újratelepítésének 269. évfordulójára készült köszöntő a következő linken érhető el: ITT. 

Forrás: magyarszo.rs, nyugat-bacska-portal.info               Foto: Magyar Szó

Felújítási munkálatok a Zombor környéki településeken

A doroszlói Disz Ifjúsági Szervezet székhelyének felújítására az idei év elején sor került, a helyiek nagy örömére. Gellér Enikő, a szervezet elnöke elmondta, hogy a felújítási munkálatokat a Bethlen Gábor Alap támogatta 300 ezer forinttal, amelyből az áramhálózat, a falak szigetelése, valamint a mellékhelyiség került felújításra. Az ifjúsági szervezet székhelyének felújítása mellett nem sokkal a székhely épületében egy könyvtári részleget is kialakítottak, a Hegybeli családnak köszönhetően. A család könyvtárnyi szellemi hagyatékát a gyermekeik adományozták a Disz Ifjúsági Szervezet részére. A pedagógus házaspár, Hegybeli Ferenc és felesége Éva mindig is igyekezett támogatni a helyi magyar fiatalságot. Az ifjúsági szervezet elnöke, Gellér Enikő a Hegybeli házaspár mellett a Róka házaspár, Imrének is Ilonának is köszönetet mondott a könyvadományaikhoz, amellyel tovább gyarapították a könyves portékát.

A doroszlói felújítások mellett Gomboson a helyi magyar közösség Tájházának felújítása is megkezdődtek. Legutóbb a Tamaskó József Méhészegyesület tagjai tartottak munkaakciók, a Tájház nyári konyhájának tetőszerkezetét javították. A felújítási munkálatokhoz később csatlakoztak az Arany János Magyar Művelődési Egyesület tagjai is, mivel a felújított Tájházat közösen fogják használni a település magyar szervezetei.

Regőcén is felújítási munkálatokat végeztek, mégpedig a helyi katolikus plébánián. Az első fázisban történt javításokat a Magyar Nemzeti Tanács támogatta anyagilag, ezáltal új ablakokat és ajtókat kapott az épület. A felújítások hamarosan tovább folytatódnak.

Forrás: magyarszo.rs                         Fotó: Disz-könyvtár (Nyugat Bácska Portál)

Megalakult az új Nemzetiségi Viszonyok Tanácsa

A tanácsnak 11 tagja van, ebből a többségi nemzetnek, a szerbeknek van 5 tagja, többi pedig kettő magyar, kettő horvát, egy bunyevác és egy roma kisebbségi. A különböző döntéshozatal vagy záradéknak a meghozatala minden esetben konszenzussal történik, ami azt jelenti, hogy a többségi részvétellel már lehet hozni döntést vagy záradékot, az összes jelenlevőnek bele kell egyeznie, illetve egyet kell értenie azzal, ami a napirendi ponton van, és csak ilyen formában lehet elfogadni egy javaslatot vagy döntést hozni.

Az RTV beszámolóját a Tanácsról ITT tekinthetik meg.

 

Fotó: Magyar Jelenlét

A Vajdasági Magyar Szövetség videóban köszöntötte a polgárokat a városnap alkalmából

Előző két évben a szövetség még színvonalas művelődési műsorral ünnepelte Zombor város napját. A járványügyi helyzet miatt úgy döntöttek, hogy az idén Pribilla Attila segédpolgármesternek, a VMSZ zombori helyi szervezete elnökének, videóra felvett ünnepi köszöntőjével emlékeznek meg a jeles alkalomról.

A beszédében Pribilla hangsúlyozta, hogy a sok veszteség után most az a cél, hogy mielőbb legyőzzük a vírust. A város volt már hasonló helyzetben 1831-ben, még a kolera járvány idején. Zombornak akkoriban is fejlett egészségügyi szolgálata volt, ezért sikerült elkerülni, hogy minden lakott települést elérjen a járvány. Ennek ellenére nagyjából ezer ember, zömében fiatal és gyermek esett áldozatul. A járvány legyőzésének emlékére a Szentháromság téren obeliszket állítottak fel, a katolikus egyház, az ortodox egyház és a zsidó hitközség közös erőfeszítései nyomán.

Az aktuális helyzetben a zombori egészségügy megmutatta erejét és sikerült alacsonyan tartani a fertőzöttek számát, minden rászoruló a legmagasabb szintű egészségügyi ellátást kaphatta meg. Az Egészségház által szervezett oltás is kitűnő szervezettséggel és a polgárok nagy érdeklődése mellett zajlik jelenleg is. A kihirdetett szükségállapot elejétől kezdve pedig rengeteg önkéntes segített a VMSZ-en keresztül.

Rámutatott még, hogy bizakodásra ad okot a tény, hogy a közösségek ereje mennyire megmutatkozott a nehézségek idején is, az összefogás szüntelenül jelen van. Feladatukként jelölte meg ezeknek a közösségeknek az összefogását, az együttműködés körének a bővítését és a vajdasági magyarság érdekeknek az eddiginél is hatékonyabb érvényesítését.

Pribilla felhívta a figyelmet arra is, hogy a város a koronavírus idején sem állt le a fejlesztésekkel, több megkezdett projektet sikerült befejezni. A tervek között szerepelnek az infrastrukturális fejlesztések, további utak felújítása és a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása minden polgár számára a zombori önkormányzat területén.

Beszédében elmondta azt is, hogy Nyugat-Bácska magyarsága az idők során megélt és túlélt minden nehézséget, háborút, betegséget, migrációt. A kereszténységbe vetett hit, a közösségek életereje segítette a népet a megmaradáshoz.

Forrás: magyarszo.rs