Zombor

Kárpát-medencei magyar hálózat
magyarjelenlet@magyarjelenlet.hu

Zombor – A Nyugat-bácskai magyarság központja

A települést 1360-ban Chobor Szent Mihály alakban említették, mint a Czobor család egykori birtokát. 1478-ban a Czoborok a török veszély ellen erődítményt építettek birtokukra. 1541-ben a török elfoglalta a várost, lakosságát elhurcolta. Helyükre szerbek települtek. A város 1687-ben szabadult fel a török alól. Még abban az évben bunyevác betelepülők, majd szerb határőrök érkeztek ide. Ekkor Zombor tipikus határőrváros lett, élén a kapitánnyal. Határőrei részt vettek az 1691. évi szalánkeméni csatában. 1697. szeptember 11-én a zentai csata alatt török portyázók támadták meg, de a lakosság visszaverte őket. Ennek emlékére a városban 21 órakor harangoznak. Az 1699-es karlócai béke után a város újra fejlődésnek indult, járási központ, majd 1717-ben katonai határőrvidék központja lett. 1745-ben a bácsi vármegye része lett, és elveszítette kiváltságait. 1749-ben hosszas küzdelem és 150.000 aranyforint befizetése után Mária Terézia szabad királyi várossá emelte. 1802-ben Bács-Bodrog vármegye és így a kincstári jószágigazgatóságnak is székhelye lett. 1763-ban építtette gróf Grassalkovics Antal kir. udvari kamarai elnök a kincstári adminisztrációs épületet. A szabadságharcban a város élénken részt vett, azonban 1849. február 11-én a felkelt szerbek elfoglalták, a vármegyeházát feldúlták, levéltárát legnagyobbrészt elpusztították. A világosi katasztrófa után Zombor is csöndes megadással élte napjait. Az aradi golgotán vérzett el Zombor szülötte, a tizenhármak egyike: Schweidel József tábornok is. A város a trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zombori járásának központja is volt. 1941 és 1944 között Zombor az egész Bácskával együtt ismét Magyarország része lett. Visszaállították az 1920 előtti közigazgatás területi beosztását: Zombor Bács-Bodrog vármegye és a Zombori járás székhelye lett. 1944-ben a szerb megtorlásnak 5650 helyi lakos (németek és magyarok) esett áldozatul.

Zombor (szerbül Сомбор / Sombor) ma város és község a Vajdaságban, Szerbia Nyugat-bácskai körzetében.

  • Előző
    Zombor – A Nyugat-bácskai magyarság központja
  • Következő
    Zombor – A Nyugat-bácskai magyarság központja

Mit érdemes megnéznem?

idegenvezetők, templomok, emlékhelyek.

Hol egyek?

éttermek, vendéglők, menzák, cukrászdák.

Hol aludjak?

szállodák, hostelek, panziók, vendégszobák, vendégházak, apartmanok és egyéb szálláshelyek.

Ki fog segíteni?

autószerelők, háziorvosok, fogorvosok, taxisok, jogászok, rendőrök, határtőrök, pénzügyőrök.

Hol vásároljak?

áruházak, boltok, piacok, kézművesek, őstermelők.

Hol szórakozzak?

színház, koncert, sport, mozi, egyéb szórakozóhelyek.

Üzleti lehetőség

gazdasági tanácsadás, pályázatok, kamarák, gazdasági szervezetek, vállalkozók, vállakozások.

101 külső magyarországi település weboldala egy rendszerben.
Dunaszerdahely, Temerin, Szováta, Kolozsvár, Kassa, Ruszt, Lőcse, Szabadka, Marosvásárhely
Összes település >>


    Helyi időjárás

    Útvonaltervező

Pályázataink

Fából faragott Magyarország:

SZÁZ ÉV/100 ÉRV:


A legkeresettebb termékek

A Kárpát-medence útikönyv:

A Kárpát-medence turisztikai térképe:



Magyar Jelenlét Honlap család

A Kárpát-medence Intézet által létrehozott száznál több web oldal, amely a kárpát-medencei magyar jelenlét fenntartását és növelését, a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok közötti új típusú kapcsolatok kialakítását, a kárpát-medencei integráció új platformjainak a megteremtését tűzte ki céljául.


Kárpát-medence Intézet


Hírlevél

Iratkozzon fel, hogy az elsők között értesüljön újdonságainkról!

Kapcsolat adatok

Kárpát-medence Intézet Nonprofit Kft.
 
Levélcím: 8100 Várpalota, Gróf Apponyi Albert liget 1.

Távbeszélő: 88/372-721
 
Villámposta: karpatmedenceintezet@gmail.com
  • Home

Magyar Jelenlét Honlap család